Azok a házak a legjobbak, amelyek úgy biztosítanak otthonosan egészséges környezetet a lakók számára, hogy közben csak minimális terhelik a környezetüket. A készházak, ha megfelelő anyagokból, környezetbarát technológiával, természetes anyagok felhasználásával gyártják őket, megfelelnek ennek a kritériumnak.

Az amerikai Living Homes környezetbarát készházakat gyárt. Ezek a házak amellett, hogy pár hét alatt beköltözhetőek, sokkal kisebb energiafelhasználással tudnak működni, egészséges életteret biztosítanak, ráadásul sokkal esztétikusabbak a hazánkban általánosan elterjedt készházaknál.

De mitől is lesz egy ház környezetbarát? A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) egy pontrendszer, amellyel a házak környezetterhelését vagy éppen környezetbarát tulajdonságait értékelik a tengeren túl. A LEED számos egyedi tulajdonságot vesz figyelembe, ilyenek például a hely kiválasztása, a vízhasználat, az energia, az anyagok és az erőforrások felhasználása. A nevezett házak ezüst, arany és platina fokozatot érhet el, melyből a Living Homes épületei a legjobb, platina minősítést szerezték meg.

Bár a NatureZone oldalain korábban bemutatott néhány épület vetekszik a Living Homes épületeivel, azért nem árt felsorolni, hogy mik azok a legfontosabb tulajdonságok, amiket megtalálhatunk ezekben a házakban.

1. A háztetőkön napelem alakítja át a fotonok energiáját elektromos árammá, így havonta alacsonyabb a villanyaszámla és a ház kevesebb CO2-t juttat a levegőbe.
2. A zöldtetővel kisebb lesz a városokban tapasztalható hősziget-effektus, nagyobb esőzések esetén csökkenti a lezúduló esővíz mennyiségét, élhető környezetet nyújt számos helyi állatnak, és nem utolsósorban a gyepen kívül néhány konyhakerti vagy dísznövény is termeszthető rajta.
3. A ház építéséhez csak természetes anyagú festékeket, felületkezelő anyagokat használnak, így a belső légtere mindig egészséges, friss és élhető marad.
4. A felhasznált fa újrahasznosított eredetű vagy FSC (Forest Stewardship Council) minősítésű, amely azt jelenti, hogy csak fenntartható módon termesztették őket.
5. Az alkalmazott padlófűtés pedig sokkal energiatakarékosabb és egészségesebb, mint az amerikában általánosan elterjedt légfűtés.

Persze nem csak az számít, hogy milyen anyagok és technológiák felhasználásával építjük a házainkat, hanem az is, hogy hogyan tudunk élni a ház adta lehetőségekkel, és milyen háztartási berendezések vásárolunk és használunk a beköltözés után.

Kedvenc passzív házaim koncepcióját a tengeren túl találták fel. Ha lesz rá lehetőségem az életben, akkor építek majd egyet. De a két osztrák építész, Tobias Weiss és Gernot Reisenhofer által megálmodott épületet viszont nem is tudnám konkrét kategóriába sorolni. Olyan lakásokról van szó, amelyek egy domboldalba építve, teraszosan vannak kialakítva, a felettük levő zöldtetővel teljesen beleillenek a környezetükbe, és hasznosítják a talaj által nyújtott előnyöket. Nem rossz, ugye?

De építészeink ennyivel nem elégedtek meg. Egy sor passzív építészeti elemet is bapakoltak a gyönyörű dizájnba. A dél felé néző ablakok a hidegebb hónapokban hasznosítják a napsütés által bevitt plusz hőmennyiséget, míg a nyári hónapokban a természetes szellőzés és az árnyékoló – amely egyébként napelemekből van kialakítva – biztosítja, hogy semmiképp ne legyen szükség légkondicionálókra.

Gyakorlatilag minden lakás gyönyörű panorámával rendelkezik a teraszos kialakításnak köszönhetően. A domboldali lakások előnye, hogy majdnem minden oldalról vastag természetes szigetelőréteg (vagy a szomszéd lakás) veszi körbe a lakásokat, ezáltal minimálisra csökken a hőveszteség. Viszont a vízszigetelést nagyon precízen kell megtervezni.

A zöldtető fontos része a helyi fajokból kialakított növénytakaró. A tetőről összegyűjtött esővíz pedig a lakók szürkevíz (pl. WC lehúzáshoz) vagy öntözővíz igényét elégíti ki.

A teraszos domboldal bizonyos részein direkt alakítottak ki járdákat, amely a kisebb parkrészeket köti össze. Így a lakók nemcsak a gyönyörű környezetet élvezheti jobban, de egymás társaságát is. Ha akarják.

Via Inhabitat