Míg a biosör főleg az egészséges életmódra törekvő alkoholistáknak való, addig a biogyümölcsök és biogyümölcslevek bárkinek bejönnek, akinek szervezete még nem kattant rá túlságosan a mesterséges adalékanyagokra. De akár ez utóbbiaknak is jót tehetnek.

A Knudsen cég története 1961-ben kezdődött, amikor Russel W Knudsen organikus módon termesztett szőlőt préselt, palackozott, és kezdett értékesíteni. Viszont ellentétben az azóta folyamatosan uralkodó trenddel, a frissen préselt és kevert gyümölcslevekbe soha nem tett mesterséges ízesítőt, tartósítószert vagy cukrot.

z az elkötelezettség volt az alapja, hogy a vásárlói házhoz mentek, hogy mindig hozzájussanak a legfinomabb nedűhöz. Azóta családi vállalkozásban gyártják az egészség-tudatos növényi leveket, immár összesen tizenegy kategóriában dolgoznak fel többek között cseresznyét, almát, szőlőt, áfonyát, körtét, szamócát, gránátalmát, fekete meggyet, grapefruitot, ananászt, paradicsomot és mangót.

Az alapanyagok 95%-át igazoltan organikus gazdálkodással állítják elő, ami tovább növeli a termékeik értékét. Honlapjukon a teljes termékpalettát bemutatják, amely egy nagyobb méretű üdítőitalgyárat is megszégyenít.
A termékek mellett megtalálhatók a családi vállalkozás által szervezett események is, amelyeken fő téma a gasztronómia és a különböző ünnepek köré szerveződnek. A vállalkozó kedvűek számára igen íncsiklandozó receptek gazdagítják a honlapot.

A szélenergia sem vész el, csak átalakul. Hogy hogyan? A Nap felmelegíti a Föld felszínét, ami hőmérséklet- és nyomáskülönbséget okoz, emiatt a levegő vízszintes mozgásba kezd. A mozgó levegő megforgatja a szélturbina lapátjait, ebből elektromos áram keletkezik, ami a hálózaton keresztül eljut a felhasználókig. Tiszta sor. És tiszta energiatermelés. A következő infografika segítségével pár fontos részletet ismerhetünk meg a világ szélenergiaiparának helyzetéről.

Hogy milyen részleteket? Például, hogy

• hogyan lesz a szélből energia
• melyek a Föld jelenleg legnagyobb szélturbina parkjai
• mennyi az eddig felépült szélturbina erőművek kapacitása
• megéri-e egy farmernek bioetanol alapanyag helyett szélturbinát telepíteni
• mennyibe kerül a szélből elektromos áramot előállítani
• milyen mértékben nő a világ és a legnagyobb szélenergia iparral rendelkező országok termelése, illetve
• a pro és kontra érveket a szélturbina telepítéssel kapcsolatban

Nagyításhoz klikk a képre!

Via: Cha Cha

Lakhatunk akár ökovárosokban vagy használhatunk nagyon hatékony üzemanyagcellákat, ha a jelenlegi ütemben növekszik a világ népessége, akkor nagyon hamar egy természeti erőforrásokban viszonylag szegény, emberekkel túlzsúfolt bolygón találhatjuk magunkat. Mark Newman a University of Michigan professzora társadalmi és információs hálózatok szerkezetével és funkciójával foglalkozik. Munkatársaival tudományos módszerek, elemzések és számítógépes szimuláció kombinációjaként dolgozták ki azokat a kartogramokat, amelyek az emberiség egy-egy tevékenységi körét ábrázolja a világtérképen.

A kartogramok készítésénél a kontinensek, az országok, azok határai maradnak a helyükön, viszont az alakjuk nagymértékben torzul. A torzulás oka, hogy a „térképek” készítésénél nem a földrajzi terület nagysága a fő rendező elv, hanem például a népesség nagysága vagy az energiafogyasztás intenzitása.

Népesség

Az első látásra meglehetősen plasztikusnak tűnő térképen szembetűnő Kína és India nagysága, viszont Ausztrália, Kanada és Oroszország gyakorlatilag eltűnt. Ez abból adódik, hogy az egyes országoknál a területük nagysága mérvadó ugyan, de a látható méret nagysága a népességgel és a népsűrűséggel arányos.

GDP

A gazdaság termelőerejét szimbolizáló térképen Dél-Amerika és Afrika gyakorlatilag minimálisra zsugorodott, ellenben a G8-ak…

Energiafogyasztás

A GDP-t ábrázoló kartogram egyenes következménye (vagy inkább fordítva) az energiafogyasztás nagyságát szemléltető ábra.

Üvegházgáz kibocsátás

Az üvegház gázok kibocsátása több tényező mellett az energiafogyasztás egyenes következménye, ezért ez utóbbi két kartogram közt nincs számottevő különbség.

Környezetvédelmi és társadalmi szempontból a fenti négy ábrát találtam a legfontosabbnak, de a Worldmapper-en ezeken kívül még jópár különböző kartogram megtalálható. Érdekes lenne az egyes kartogramokból egy időben változó animáció elkészítése, ahol látszik a változások gyorsasága, de biztos dolgozik már rajta valaki.

Bioélelmiszereket asziszem, nemcsak a környezetvédők esznek. Sőt, biosört sem csak ők fogyasztanak. Organikus termesztésből származó és Fair Trade, azaz méltányos kereskedelmi csatornákon értékesített kávét pedig egyre többen választunk. A méltányos kereskedelem (Fair Trade) ötlete nem Magyarországon vetődött fel először a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdése érdekében. Viszont úgy világszerte, mint hazánkban is egyre inkább kezd elterjedni az utóbbi időkben.

Peace Coffee hat kávétermelő országból szerzi be az alapanyagot: Nicaragua-ból, Kolumbiából, Szumátráról, Etiópiából, Guatemalából és Mexikóból. Amellett, hogy igyekeznek organikus termesztésből származó kávét vásárolni, a kávé útját a termelőtől a fogyasztóig lerövidítik, ezzel segítve elő azt, hogy a pénz nagyobb része megmaradjon a termelőnél.

A jelenlegi, úgynevezett “hagyományos” kereskedelmi rendszerek teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a társadalmi különbségeket, a természeti erőforrások csökkenését, a környezeti állapot romlását, a vidéki közösségeket. A méltányos kereskedelmi rendszerek ezzel ellentétben ügyelnek az igazságosabb elosztásra.

A kávéfajtáikat előkészítés és csomagolás után több csatornán is forgalmazzák. Minneapolisban és környékén biciklis futárok, Amerika egyes területein biodízellel meghajtott furgonok viszik a kávét a boltokba, kávézókba, ezzel is csökkentve a környezetterhelést.

A cég honlapján számtalan kávéból és csokoládéból rendelhetünk online, míg a kávék mellett a kávézáshoz szükséges egyéb kellékeket is megvehetjük.

A természetben nem keletkezik hulladék, minden újrahasznosul, minden egy körfolyamatban vesz részt. Illetve nem egy körfolyamatban, hanem egy nagyon összetett folyamatban, amely körfolyamatok rendszere. Az utóbbi években elindult egy nagyon pozitív folyamat a gazdaságban, amely ugyanezt az elméletet szeretné a gyártásban is alkalmazni. Ipari ökológiának hívják. A lényege az, hogy minden egyes gyár a számára felesleges, de még értékes anyagokat felajánlja egy másik cégnek, amely azt alapanyagként vagy számára bármilyen szempontból értékes erőforrásnak találja. Magyarország első ipari ökológia projektje hamarosan elkezdődik. Érdemes csatlakozni.

A projekt elsősorban gyártással foglalkozó vállalatoknak lehet érdekes, de csatlakozhatnak mezőgazdasági üzemek is. A jól megtervezett rendszerben, ha sok cég csatlakozik, nagyobb esélye van, hogy a felajánlott melléktermékektől jó áron szabaduljon meg az egyik vállalat, míg, aki alapanyagot keres egy másik gyártási folyamathoz, az is jobban jár.

Ha meg szeretnéd tudni, mi az az ipari ökológia, vagy hogyan lehet csatlakozni a projekthez, akkor érdemes megnézned a Nemzeti Ipari Szimbiózis Program oldalát, vagy menj el a május 27-én megrendezésre kerülő workshopra!

Szerinted szemét? Szerintem melléktermék. Szerinted hulladék? Szerintem alapanyag. A természetben az anyagok körfolyamatban vesznek részt, és folyamatosan alakulnak át egyik megjelenési formájukból a másikba. Nincs szemét és nincs hulladék. Minden építő és lebontó folyamatnak megvan a maga értéke. Nekünk meg itt az ideje megtanulni, hogy újrahasználat és újrahasznosítás fontos, értékes, sőt, nélkülözhetetlen tevékenység.

A Szelektív.hu egy hulladékgazdálkodással, szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó portál. Célja, hogy a szelektív hulladékgyűjtést közismertebbé és elfogadott gyakorlattá tegye, mert sajnos ma még nem az. Ennek egyik oka, hogy a gyakorlatban nagyon sok információ nem vagy csak részlegesen jut el a lakossághoz.

Jó tudni például, hogy mennyi féle különböző hulladék keletkezik, amelyet újra lehet hasznosítani. Míg egy olyan háztartásban is, ahol nagy figyelmet fordítanak a szelektív hulladékgyűjtésre, ott is általában csak 4-5 különböző hulladékfajtát gyűjtenek külön. A Szelektív.hu szinte az összes ma ismert, a háztartásokban keletkező hulladékfajtával foglalkozik, naponta több érdekes cikk jelenik meg rajta. A portál a következő hulladékokkal foglalkozik:

• Papír hulladék: újságok, hullámpapír, kartondoboz, szórólap, csomagolópapír, könyvek, italosdoboz
• Műanyag hulladék: ásványvizes – üdítős palack, kiöblített háztartási flakonok, reklámszatyrok, tasakok, csomagoló fóliák
• Fehér üveg hulladék: színezetlen üvegek (italos, befőttes, parfümös, pálinkás, szörpös)
• Színes üveg hulladék: zöld, barna, sárga – italos, parfümös
• Fém hulladék: üdítős, sörös, konzerves, háztartási kis fémhulladékok, evőeszközök
• Italos kartondoboz hulladék: 75 %- ban papír, így a papír szekcióba való!
• Szárazelem hulladék: ceruzaelem, gombelem, góliátelem, tölthető akkumulátor, 9v-os elem, lapos elem, telefon akku
• Gyógyszerhulladék: fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszerpari termékek, azoknak csomagolásai
• Zöld hulladék: lomb, ág, falevél, levágott fű, lágyszárú növények, ágnyesedéket
• Világítótest hulladék: izzók, villanykörték, fénycsövek (neon), energiatakarékos izzók
• Elektronikai hulladék: elektromos háztartási készülékek, kábelek, szórakoztató elektronikai készülékek
• CD, DVD adathordozó hulladék: CD, DVD , írható CD, írható DVD, Blu-ray Disc, polikarbonát hulladék
• Vegyipari hulladék: háztartási tisztítószerek, festékek, hígítók, növényvédő, rovarirtó, gombaölő- és gyomirtószerek
• Hulladékolaj: háztartási-, növényi hulladékolaj, kenőolaj, motorolajok, zsírok
• Üveg, porcelán hulladék: ablaküveg, szemüveg, nagyítót, drótszövetes üveg, kerámia, porcelán
• Gumihulladék: személygépkocsi, hasznongépjármű gumiabroncsa
• Textilhulladék: ruhák, függönyök, takarók, cipők, rongyok
• Fahulladék: fabútor, deszka, léc, raklap, furnér, rétegelt fa, préselt fa
• Építési és bontási hulladékok: beton, tégla, cserép
• Hulladékvíz: kádfürdők vize, zuhanyzók szennyvize, mosóvíz, öblítő víz, szürke víz, medencék túlfolyó- és ürítővize

A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás nemcsak a hulladékos cégek feladata, hanem mindenkié. Ennek tudatosításában segít a Szelektív.hu. Információval, hírekkel, programokkal, kvízzel, nyereményekkel.

De azonkívül, hogy információt szerzel, tartsd észben a következőket:

• A legjobb hulladék a nulla hulladék! Vásárolj olyan terméket, ami nincs egyáltalán becsomagolva vagy legalábbis nincs agyoncsomagolva!
• Válaszd a tartós termékeket! Sok esetben a drágább termék az olcsóbb termék.
• Válaszd a visszaváltható csomagolású terméket! Támogasd ezzel is a környezetbarátabb cégeket!
• Ha elromlik valami, és meg lehet javítani, javítsd meg! Használj egy-egy terméket amíg csak lehet, annál később kell újrahasznosítani vagy annál később keletkezik belőle hulladék.
• Ha már nem használható valami az eredeti funkcióját betöltve, akkor használd másra! Egy kis kreativitással egy csomó dolognak meg lehet hosszabbítani az élettartamát.
• Ha végképp meg akarsz valamitől szabadulni, akkor gyűjtsd szelektíven! Hadd legyen belőle újra valamilyen hasznos termék!

Egy ideális világban az előállított termékek, az elérhető szolgáltatások és az emberek életmódja nem károsítja a természetet. Nem árulok el nagy titkot, hogy még nem tartunk itt. Viszont azért dolgozom, hogy ezt minél előbb elérjük. Vannak cégek, amelyek már felfogták, hogy elemi érdekük környezetbarát termékek előállítása és környezetkímélő szolgáltatások nyújtása. Vannak cégek, akik még nem. Két út áll ezek előtt: vagy tönkremennek vagy változtatnak a magatartásukon.

A dolog ugyan még nem ennyire komoly, de maholnap már az lesz. Az emberek egyre inkább felismerik, hogy mekkora hatalmuk van a vásárlóerejükben. Abban, hogy cégek léte vagy nemléte felől dönthetnek a pénzükkel. A környezettudatosság terjedésével pedig a környezetbarát cégek és termékek kerülnek nyerő helyzetbe. A cégek jelentős része szerencsére kezdi ezt belátni, és fontos változások indultak meg az utóbbi években. A teljesség igénye nélkül, nem fontossági sorrendben ezek a következők:

• Hosszútávú környezetvédelmi stratégia kialakítása. Egyre inkább trend a tíz-húsz évre történő környezeti célok kijelölése, ami szükségessé teszi a hosszabb tárva szóló stratégiai projekttervezést.
• Előtérbe került a környezetbarát terméktervezés. A termékeket és szolgáltatásokat úgy tervezik meg, hogy a teljes életciklusuk alatt legkisebb legyen a környezetre gyakorolt hatásuk.
• Terjed a rendszerszintű szemlélet. A termékek tervezésekor nemcsak a kibocsátott CO2-t veszik számításba, de a “beépített” anyagot, energiát és karbont is kiszámítják.
• Az energiatudatosság mellett megjelenik a víztudatosság is. A fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülése mellett egyre fenyegetőbb az édesvízkészletek fogyása is. Bár a cégek elsősorban gazdasági szempontok miatt igyekeznek vízfelhasználásukat csökkenteni, a hatás mindenképp pozitív.
• A hulladék másodnyersanyagként jelenik meg. Ahogy a természetben sincs szemét, úgy a gyártási folyamatok során vagy az emberek életmódja által kibocsátott hulladék is egy körfolyamat része. Kellene legyen. Az ipari szimbiózis nem utópia, már számos helyen működik.
• Nő a hatás a beszállítói láncra. A környezetvédelmet fontosnak érző cégek igyekeznek nemcsak a saját belső működésüket, termékeiket és szolgáltatásaikat környezetbarátabbá tenni, de felismerik, hogy a beszállítói láncon keresztül hatásuk sokkal nagyobb és pozitívabb is lehet.
• A zöldrefestés háttérbe szorul. A magukat és vásárlóikat komolyan vevő vállalkozások nem verik át az embereket annak érdekében, hogy zöldnek látszódjanak. A hazugság és az átlátszó trükkök csak rövidtávon jönnek be. Bocs.

Ezek a változások szinte minden iparágra jellemzőek. Csak a mértékük más.

Egy korábbi cikkben már írtam egy nagyon jó példát arra, hogyan lehet pénzt keresni azzal, hogy az ember környezetbarát módon él. Íme itt egy újabb sikeres példa. A RecycleBank nevű szervezet korábban kisérleti projektként beindított projektje Philadelphiában viszonylag elég sikeres lett. A háztartásokban keletkező, újrahasznosíthaó szemét különgyűjtésével minden háztartás pénzt kereshet, egész pontosan pénzt takaríthat meg a bevásárlásainál.

Minden család kap egy vonalkóddal ellátott kukát, ebbe bele lehet dobni azokat a hulladékokat, amik újrahasznosíthatók, vegyesen. A kukában egy chip méri a bedobott szemét súlyát. A szemeteskocsi minden alkalommal leolvassa a vonalkódot, és rögzíti a rendszer központi számítógépén.

A felhasználóknak csak annyi a dolguk, hogy időnként felmennek az internetre, belépnek a rendszerbe és kiválasztják, hogy melyik boltnál szeretnék igénybe venni a kedvezményes vásárlás lehetőségét. Szupermarketekben, bioboltokban, kávézókban és még jópár helyen el lehet költeni a megkeresett pénzt.

A módszernek csak előnye van. Azzal, hogy pénzt is kereshetnek az emberek, a környezet védelmének elve mellett rövidtávú, gyakorlati hasznot is realizálhatnak. A RecycleBank több újrahasznosítható anyagot gyűjt be. A kereskedelmi partnereknél nő a forgalom. Az önkormányzatnak kevesebb egyéb szemetet kell elszállítani, lerakni és ártalmatlanítani.

Azért nem kell nagyon örülni sem. Meggazdagodni senki nem fog belőle, hiszen a havonta kereshető pénz egy felső határhoz kötött.

Így működik a dolog:

Vagyis csökkentés, újrahasználat, újrahasznosítás. És újratárcsázás. Mert amellett, hogy maga a mobiltelefon környezetbarát, és a mobiltelefonálással is energiát tudsz megtakarítani, nem mellékes, hogy maga a készülék is majdnem 100%-ban újrahasznosítható anyagokból áll. A cél az lenne, hogy minden, a fiókokban heverő mobil visszajusson a körforgásba és újra hasznos dolog legyen belőle. Esetleg újra egy mobil. A Pannon legutolsó készülékvisszagyűjtő akciója környezetvédelmi szempontból is sikeres volt. Hogy mennyire? Ne tudd meg!

A Pannon által elsőként indított mobil-visszaváltási akcióknak köszönhetően a vállalat ügyfelei 2004 óta eddig több mint 81 tonna (81 660 kg) újrahasznosítható hulladékot adtak le. Az év végi, karácsonyi kampányban is rengeteg ügyfél mondott búcsút régi mobiltelefonjának. A leadott mobilokból összegyűlt 19 tonna e-hulladékot a vállalat környezetbarát módon újrahasznosítja, és ki tudja – egyszer talán pont a régi gazdájukhoz kerülnek vissza teljesen új formában.

A mobiltelefon ma már nem csak a kapcsolattartás eszköze. Zenelejátszóként, levelezőrendszerként is funkcionál, és akár videóüzenetet is küldhetünk vele a világ másik végébe. A technológia gyors fejlődésének köszönhetően azonban hamar megunjuk mobilunkat, és új készülék után nézünk; a régi kedvenc pedig gyakran a szemétben végzi, onnan pedig a benne található veszélyes anyagok a természetbe jutnak. De vajon gondolunk-e arra, hogy a mindennapi használatból kikopott telefonunk is újrahasznosítható, a benne található mérgező anyagokat pedig a korszerű módszereknek köszönhetően új eszközök készítéséhez használhatják fel?
2004-ben a Pannon volt az első olyan vállalat, amely – társadalmi szerepvállalásának részeként –, mobiltelefonok visszaváltását népszerűsítő akciót vezetett be Magyarországon, és azóta is folyamatosan gondoskodik a már nem használt készülékek szakszerű szétszereltetéséről, újrahasznosításáról. A Pannon ügyfelei évről évre egyre nagyobb számban élnek az újrahasznosítás lehetőségével. A növekvő érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, hogy míg 2004-ben a visszagyűjtött telefonok mennyisége még csak 98 kg volt, 2009-ben ez a mennyiség már több mint 19 tonna lett. Ezek az eredmények a vállalat kereskedelmi sikerein túlmutatva azt is bizonyítják, hogy a Pannon ügyfelei egyre inkább a környezettudatosabb, tudatosabb fogyasztói szemlélet felé fordulnak.

„Az akció sikere és a leadott mobiltelefonok mennyisége azt mutatja, hogy a Pannon előfizetők környezettudatosak és partnereink a felelős döntésben. Tudják, hogy az olyan kis, egyéni lépések, mint például a mobiltelefon visszaváltása, nemcsak a saját érdekeinket szolgálják, hanem a közösség szempontjából is fontosak. A jövőben ezt az üzenetet szeretnénk még több emberhez eljuttatni” – mondta Laczkó Tóth Gergely, a Pannon kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Tudtad-e?

A régi készülékek újrahasznosítása elsősorban a már említett környezetvédelmi szempontokból fontos. Leginkább a nyomtatott áramkörökben levő ólom, illetve az LCD kijelzőkhöz felhasznált higany mérgezi a környezetet, de a mikrofonok és egyéb apró alkatrészek is további veszélyes nehézfémeket tartalmaznak, amelyek a nem megfelelő hulladékkezelés során, az élővilágba kilépve káros folyamatokat indíthatnak el. Fontos tudni azonban, hogy a mobiltelefonok 95%-ban újrahasznosítható anyagokból készülnek, amelyeket könnyű kinyerni és feldolgozni. Az akkumulátorokban levő sav, kadmium, réz, nikkel, cink és műanyagok is szétválaszthatók és visszanyerhetők. A nikkelt rozsdamentes tárgyakhoz, a kobaltot és a kadmiumot új készülékekhez, a műanyag borítást raklapok készítéséhez használják fel. A készülékeket az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. az országos logisztikai hálózatán keresztül szállítja a hazai hulladékkezelő, illetve hasznosító Loacker Kft. telephelyére, ahol az európai normáknak megfelelően dolgozzák fel és továbbítják az így kinyert másodlagos nyersanyagokat. Az akkumulátorokat a Re’lem Nonprofit Kft-hez juttatják el, ők gondoskodnak a szakszerű kezelésről és az anyagok megfelelő országokba való továbbításáról. A szén, cink és alkáli elemeket Ausztriában, a nikkel-kadmiumos (NiCd, NiMH) és a gombelemeket Németországban, a lítium-ion (Li-ion) akkumulátorokat pedig Belgiumban használják fel újra.

Pár ember már évtizedekkel ezelőtt felhívta az emberek figyelmét a globális felmelegedés fontosságára. Aztán egyre több ember kezdte el mondani a saját környezetében, hogy nem lesz ennek jó vége. Mostanra eljutott a folyamat egy olyan szintre, hogy a híres és gazdag emberek is elég fontosnak érzik ezt a témát ahhoz, hogy mellé álljanak. Bill Gates előadása a TED-en nem volt egy nagy szám. A lényeg, hogy az ügy mellé állt. Azért érdemes megnézni az előadásról készült videót.