Top 10 zöldépítési trend 2010-ben

Kétféle ország van. Ahol a zöldépítés trendy és ahol az lesz. Jó értelemben véve trendy. Sean Penrith, az Earth Advantage Institute igazgatója összeállított egy listát azokról a zöld építészeti trendekről, amelyeket 2010-ben érdemes figyelnünk. Akár Magyarországon is. A lista, pár magánvéleményemmel a magyar viszonyokra vonatkoztatva alább. Klikk.

Okos hálózat és intelligens ház. Sean szerint a hálózatüzemeltetők fejleszteni fogják az elektromosáram hálózatokat, lehetővé téve a hálózatra termelést. Igen, szerintem is. Csak a fejlesztés mértéke lesz más idehaza, mint Sean-éknál. Az intelligens házak esetében egyre terjednek az egyedi, webes alapon működő kijelzők, amelyek valós időben mutatják a ház/lakás energiafogyasztását. Ezek segítenek majd a lakók energiafogyasztási szokásainak megváltoztatásában is.

Energiacimkék. Az energiatanúsítvány megszerzésére törvényileg is rá leszünk szorítva, ezért ez a pont nem vitás.

BIM (Building Information Modeling) szoftverek. A CAD szoftverek folyamatos fejlődése az utóbbi időben magával hozta az energiafogyasztás pontosabb modellezésének javulását, és lehetővé tette, hogy az egyes anyagokba gyártásuk során beépített energiamennyiséget is számszerűsíteni tudjuk. Ilyen például a Google Sketchup pluginje, az Open Studio is.

Nagyobb érdeklődés a pénzügyi szektor részéről. A biztosítók, a befektetők és az ingatlanbizniszben érdekeltek egyre nagyobb lehetőségeket látnak a környezettudatos módon épített ingatlanokban. Nem véletlenül. Ezek az ingatlanok magasabb értéket képviselnek, mint az eddig megszokott módon épített házak, lakások.

A házak méretének optimalizálódása. Az elmúlt időkben nagy divat volt, hogy sokkal nagyobb házakat építettünk, mint amire valójában szükség van. A válság miatt, de az energiaárak várható növekedésének köszönhetően ez a korszak véget ér.

Öko-kerületek. Számos amerikai és nyugat-európai nagyvárosban jelentős méretű öko-lakóparkok és kerületek, néhol egész városrészek épültek környezetbarát alapanyagokból és energiahatékony céllal. Esélyes, hogy a pár ökofalu mellett, amivel idehaza büszkélkedhetünk, lesz egy pár tényleg zöld városrészünk is.

Víztakarékosság. Nem vitás. Az egyik legkényesebb téma. Személy szerint nagyon nagy pazarlásnak tartom, hogy a szar lehúzásához ivóvizet használunk. És ahogy az energiatudatosság, úgy a víztudatosság is fontosabb lesz. Az esővíz és szürkevíz használat alap lesz.

A CO2 kibocsátás számítása. Az épületek a teljes energiafelhasználás és CO2 kibocsátás nagyjából feléért felelősek. Nagyjából. Az építőipar (és a társadalom) fejlődőképes tagjai, szervezetei olyan új módszereket kutatnak, amivel számszerűsíthetjük az építőanyagaink, épületeink vagy az épületekhez köthető tevékenységek karbonfelhasználását, kibocsátását. Az életcikluselemzés is egyre fontosabb szerepet kap.

Nettó zéró kibocsátású épületek. Vagy akár pozitív energiamérlegű épületek. Nemcsak elméletileg, de a gyakorlatban is bizonyított, hogy lehetséges. Szerencsére ebben a törvényi szabályozás is segít. Ellenben, sajnos, elég lassú a magyar hatóságok reakcióideje ezekre a trendekre.

Fenntartható építészeti oktatás. Ahogy szaporodnak a jó példák, ahogy az üzleti szektor figyelme is a zöldebb építési módok felé fordul, úgy lesz egyre fontosabb az a szaktudás is, amely tényleges piaci előnyt nyújt a zöld építőipar szereplői számára. Nemcsak az építészek, de az építőipari kisvállalkozások, az ingatlanforgalmazók, ingatlanügynökségek a hitelintézetek és biztosítók számára is.